GLENFARCLAS

Ballindalloch városához közel, a Spey folyótól alig egy mérföldre áll a skót whiskyipar egyik fellegvára, a fölötte magasodó – és egybe az éltető vizet is adó – Benn Rinnes zöldellő völgyéről elnevezett Glenfarclas. Az eredetileg már 1836-tól farmlepárlóként működő telepet 1865-ben egy helyi marhatenyésztő család, a Grant-família vette meg, eredetileg még azzal a céllal, hogy a főzdét John Smith helyi whiskygurunak adják bérbe jó pénzért. Miután azonban Smith úr inkább a közeli Cragganmore megalapításba ölt minden pénzét és tudását, a Grant család tagjai a maguk kezébe vették az irányítást, és azt máig sem engedték át másnak.

Glenfarclas ma a második legöregebb családi tulajdonban lévő lepárló, és mint ilyen, számos igazi különlegesség lelőhelye. A Grant család tagjai nem csak Speyside legnagyobb – 25 ezer literes, gőztüzelésű – üstjeire, és az azokból kifolyó évi 3 millió liter tiszta szeszre, de a tradíciókat a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartó technikai megoldásokra is joggal lehetnek büszkék. 

A főzdét működtető tizenhárom fős személyzet ugyanis minden munkamenetet kézi erővel végez, még a hordókat is egy használaton kívüli sínpáron gurítják el a tárlóházakig. Nem csoda, hogy Glenfarclas Skóciában elsőként jelentetett meg hígítatlan, úgynevezett cask strength változatot, és az úttörők között nyitotta meg minden igényt kielégítő látogató központját is.

A Glenfarclas ma sikerei csúcsán jár. Kiadós, a sherry gazdagságát és a fa ízét magában hordozó italai sorra nyerik a díjakat, míg a főzdét 2006-ban a szakma az év lepárlójának választotta.